Termékek Menü
MÁSNAP NÁLAD!
Csomagodat akár másnap átveheted!

A karácsony története

A karácsony a keresztény világ legfontosabb ünnepe a húsvét után. De vajon mióta ünnepeljük? Hogyan vált az első számú ünneppé és hogyan változtak a hozzá kapcsolódó szokások?

 

 

A karácsony szellemiségéhez és jellegéhez hasonló ünnepek már a kereszténység születése előtt is léteztek. Ilyen volt például a pogányok téli napfordulós ünnepe, a szaturnália. Az ókori Rómában december 17. és 25. között tartották ezt az ünnepet, amikor a földművelés istenének, Szaturnusznak hódoltak, és nagy táncos vigadalmak közepette a fény diadalát ünnepelték a halál és a sötétség felett.

 

A kereszténység államvallássá válásával hamarosan Jézus születését is ünnepnappá nyilvánították. Ez a nap lett az Epifánia, azaz Vízkereszt, ami január 6-ra esett. A 325-ben tartott nikaiai zsinat azonban komoly változást hozott, ami a mai napig meghatározó. Az I. Konstantin római császár által összehívott zsinat a katolikus egyház püspökeinek első egyetemes tanácskozása volt. Ekkor döntöttek úgy, hogy karácsony napját december 25-re helyezik át.

 

A karácsony időpontjának kiválasztása nagy valószínűség szerint azért esett december 25-re, a téli napforduló közelébe, mert a római birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt: 25-én végződtek a római szaturnáliák, és aznap volt a Dies Natalis Solis Invicti, a Napisten születésének napja.

 

A keresztény vallási ünnep Jézus születésének történetére épül, a Megváltó születésének történetével új tartalommal töltötték meg az addig pogány ünnepet. Annak ellenére, hogy a karácsonyt egyházilag hivatalos ünneppé nyilvánították, még hosszú évszázadoknak kellett eltelni ahhoz, hogy igazán a családok ünnepévé váljon.

 

A 16. században a reformáció új tartalommal töltötte meg az ünnepet, az addigi templomi liturgia elkezdett beköltözni a családok házaiba, egyre több helyen tartották meg a vallási ünnepeket saját otthonukban. Ebben az időszakban honosodott meg számos, ma is létező karácsonyi szokás, például az evangélistáknak köszönhetően a karácsonyfa-állítás.

 

A 18. századra a szokás egész Németországban elterjedt, majd egy századdal később Európa-szerte ismertté vált, hogy aztán Amerikába és végül a nyugati keresztény világ szinte minden tájára eljusson. A karácsony ünneplése fokozatosan kezdett szokássá válni a nem vallásos családok körében is a szeretet és a béke ünnepeként, néhány vallási rítust átvéve.

 

Mára a karácsony nem csak a szeretet és a béke ünnepe, hanem az egyik legfontosabb kereskedelmi tényező is, ám szerencsére az egyre jobban gyorsuló világ sem tudja elvenni igazi jelentéstartalmát. A családok ma ugyanúgy együtt töltik az ünnepet, ahogyan ötven, száz vagy kétszáz éve.

 

Pedig, ami hazánkat illeti, a szocializmus idején az ország irányítói mindent megtettek annak érdekében, hogy hangsúlytalanná tegyék az ünnepet, vallási tartalmát eltöröljék. Karácsony második napját munkanappá nyilvánították, tilos volt a karácsony előtti bérszámfejtés, az éjféli misén résztvevők besúgás áldozataivá váltak. A szeretet ünnepét degradáló módon átnevezték fenyőünneppé, és még számos módon próbálkoztak elbagatellizálni a jelentőségét. Az emberek azonban nem hagyták veszni a karácsonyt, a régi rendszerrel pedig az „üldöztetés” is véget ért.

 

Napjainkban a zsidó-keresztény kultúrkörben a karácsony népszerű és sokakat érintő ünneppé vált, amely azonban családonként más-más jelentést hordoz.


Wikipédia alapján.