Termékek Menü
0
MÁSNAP NÁLAD!
Csomagodat akár másnap átveheted!

Az Apák napja története

Ha szóba kerül az Anyák napja, szinte mindenki egyből tudja, hogy május első vasárnapja az édesanyák ünnepe. Amikor azonban az Apák napjáról beszélünk, sokan csodálkozva néznek, hogy ilyen is létezik. Pedig az apák ünnepének is komoly hagyományai vannak, ráadásul hazánkban még nem is tartottak Anyák napját, amikor a világ más részein már létezett az édesapák ünnepe. E jeles nap történetének jártunk kicsit utána.  

 

Bár az Apák napját hivatalosan csak 1972 óta ünnepli a világ, a jeles napnak ennél sokkal régebbi hagyománya van. Egyes országokban már évszázadokkal ezelőtt megünnepelték az apákat, nagyapákat, Németországban például már a 18. századtól kezdve létezik ez az ünnepnap. A húsvét utáni 40. napon, Áldozócsütörtökön tartják, ekkor a férfiak összegyűlnek, hogy közös kirándulásokkal, sportolással és sörözéssel ünnepeljenek.

 

Az Apák napja modern kori ötlete az 1900-as évek elejére nyúlik vissza. 1908-ban vetette fel az ötletét egy amerikai hölgy, Sonora Smart Dodd, aki nagyon fiatalon elveszítette édesanyját. Édesapjához, aki háborús veterán volt, éppen ezért igen szoros kötelék fűzte. A család feje nagyon korán egyedül maradt, ennek ellenére boldogságban és szeretetben nevelte fel Sonorát és öt testvérét.

 

Sonorára a legnagyobb hatással Anna Jarvis, az Anyák napja későbbi megalapítója volt. Ő és tiszteletreméló és megbecsült édesapja inspirálta arra, hogy az édesapáknak is szükségük van egy ünnepnapra. A hölgy először apja halálának évfordulóját, június 5-ét választotta ki dátumként, ám az idő rövidsége miatt a szervezés csúszott, így végül június harmadik vasárnapján, 1910 július 19-én tartották az első Apák napját és tartják ezen a napon azóta is.  

 

Az ünnepnap ezután egyre nagyobb ismertségre és népszerűségre tett szert. 1916-ban például már az akkori amerikai elnök, Woodrow Wilson is megtartotta családjával. 1924-ben az épp hivatalban lévő elnök, Calvin Coolidge már a hivatalos szabadnappá nyilvánítását szorgalmazta. A gyorsan növekvő ismertség és népszerűség ellenére azonban egészen 1972-ig kellett várni arra, hogy hivatalosan is ünnepnappá nyilvánítsák, elismerése Richard Nixon elnök nevéhez fűződik.

 

Közel százéves történelme ellenére azonban Magyarországon az Apák napja sosem kapott akkora szerepet és elismertséget az ünnepnapok között, mint az Anyák napja. Pedig történelmi visszatekintésünkből is látszik, hogy hamarabb jelent meg, mint hazánkban az édesanyák ünnepe, amelyet először 1925-ben tartottak meg a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt szervezésében. Mindezek ellenére Magyarországon csak 1994-ben honosodott meg a családfők ünnepnapja, ekkor a Borsod megyei United Way indított mozgalmat hivatalos ünneppé tétele érdekében, ami sikerrel is járt.

 

Ennek ellenére az idők során mindig is amolyan mostoha sors jutott az apák ünnepének, amit még manapság sem igazán tartanak fontosnak. Pedig alapeszméje igenis komoly értékeket hordoz magában, hiszen ilyenkor az apaságot, mint intézményt, az apák szülői szerepét és családban elfoglalt fontos helyét ünnepeljük. Ilyenkor emlékezünk az apákra, nagyapákra és a többi férfi elődre is.

 

Mindemellett azt se felejtsük el, hogy időben igen közel esik az Anyák napjához és a Gyermeknaphoz is, amiket sokkal inkább fontos ünnepnek tartunk. Az ünnepnap megítélésére jellemző, hogy több tréfás megközelítése is ismert. Sokan május 19-ét, Ivó napját tartják az apák napjának, utalva rá, hogy az édesapák néha nem vetnek meg egy pár korty alkoholt, de szokás a fizetés napját is apák napjaként aposztrofálni.

 

Ez az ünnepnap azonban ennél jóval többet érdemel, hiszen egy gyermek életében az apa is ugyanolyan fontos, mint az édesanya. Mert ugyan az apák néha túl szigorúak, de rengeteg csínyre is megtanítják a gyerkőcöket, sokat lehet velük játszani, és a végsőkig bírják türelemmel a lurkók kimeríthetetlen kíváncsiságát és tudásvágyát.  

 

Fotó: indiatvnews.com